“A nagyapám úgy tartotta, a történelmet nem elég tanulni, ismerni is kell, időnként fel kell idézni úgy, ahogy egy rég nem látott rokon arcát. Nehogy elmenjünk mellette az utcán, mert akkor megsértődik, és ki tudja, hol tesz keresztbe nekünk a családban.”
A háború felmérhetetlen veszteségekkel jár. Ezt mindenki tudja. Ugyanakkor a túlélés érdekében bizonyos dolgok fölött önmaguk vetünk sorsot, hogy feláldozzuk-e őket a háború oltárán saját bőrünkért cserében: legyen szó az emberi kapcsolatainkról, vagy saját elveinkről, emberségünkről. A kérdés adott: képesek leszünk-e elszámolni tetteinkkel a háború után?
Az Ella háborúja című történet a II. Világháború Németországába röpít el minket. Egy fiatal német házaspárról szól, akik napról napra éldegélnek a náci elnyomás alatt, és napról napra egyre többet követel életükből a háború. Egy mázsás súlyú téma részeseivé válunk, hiszen az ország számlájára súlyos emberiség ellen elkövetett bűnöket írtak, a könyv fő kérdése pedig pont ezekkel kapcsolatos: hogy mentesül-e az az egyszerű ember, aki bár nem vett részt elkövetésükben, viszont nem is tett ellenük semmit.
Bagó Tünde elképesztő érzelmi intelligenciával áll ehhez a nehéz témához, melyben közelről ismerhetjük meg a háború rideg és embertelen velejét, és nem is rest felelősségre vonni a szereplőit. Eddig elég sötét módon nyilatkoztam a könyvről, viszont a legsötétebb korban is mindig ott ragyog a legapróbb reménysugár. Egy kisemmiző rendszerben élsz, viszont mégsem lesznek képesek mindent elvenni tőled: mert a szellemed mindennek ellenére a sajátod marad, ha a végsőkig kitartasz a megőrzésében.
A főszereplő karakterben, Ellában egy rendkívül erős, szabad szellemű nőt ismerhetünk meg, akit pont a kreativitása, alkotási vágya ment meg attól, hogy feláldozza belső szabadságát az elnyomásnak. Mit ér az embernek lenni, ha a művészetet és a kultúrát is feladjuk a háború miatt?
Igen, ez egy komoly mű, mely egy nagyon kemény időben játszódik, és megtanít rá, hogy ne felejtsük el múltbeli hibáinkat annak érdekében, hogy ne ismétlődhessenek meg a jövőben. Én nagyon szerettem ezt a művet, és minden szabad szellemű egyénnek nagyon ajánlom, aki szereti a szépséget, és meg is szeretné őrizni!
A kötetet köszönöm szépen a 21. század kiadónak, akiktől Ti is beszerezhetitek a könyvet, ha felkeltettem az érdeklődéseteket!
“Őrizd meg a jelent, s hozd el a múltat jövőnek!”
Neked mi a véleményed?
Beszélgessünk! Fontosnak tartom a párbeszédet. Ha neked is van véleményed a leírtakkal kapcsolatban, akkor azt Te is megoszthatod egy hozzászólás formájában.